A magyar kormány meghirdette a Klímavédelmi akciótervet, amely szerint 2022-től a hazai városi közlekedési cégek kizárólag elektromos autóbuszokat vásárolhatnak!
Ennek megvalósítását komoly hitelekből , másrészt pedig a szén-dioxid- kvóta eladásából oldanák meg. De vajon tényleg az elektromos buszokkal fogjuk megmenteni a bolygót? 2022-től a hazai városok csak környezetbarát, főként elektromos autóbuszokat vásárolhatnak majd.
Hét nagyvárosban indult mintaprojekt: Budapest, Kaposvár, Pécs, Paks, Győr, Kecskemét és Szeged. A tapasztalat nem egyértelműen pozitív a teljes rendszer előkészítetlensége miatt.(javító, szerelő bázis, töltőhelyek kiépítettsége)! Tatabányán is beszerzésre került két zéró emissziós autóbusz a menetrend szerinti forgalomba , BYD K7U midibuszok, melyek a Turul Emlékműhöz szállítják az utasokat a Gerecse Tájvédelmi Körzethez tartozó terület levegőjének védelmét szolgálva. A jármű egy töltéssel kb. 140 km megtételére képes.
Hazánkban megközelítőleg 11 000 közforgalmú autóbusz közlekedik., melyek átlag életkora 13,3 év, a járműállomány 78,5 százaléka pedig tíz év feletti! Sok még ma is a 20 év feletti Ikarus, még mindig majd 2500 Ikarus rója az utakat, ezek mindegyike elavult, cserére érett. 2022-től nem lehet dízel buszokat beszerezni!
Ez a probléma, amennyiben kiterjesztik a követelményt a közforgalmú buszokon kívülre is, komoly működési és finanszírozási kérdéseket vet fel a vállalkozói szférára!
Jó lenne, ha a kormányzat szakértői nemcsak az akkumulátoros elektromos buszra gondolnának, amikor alternatív hajtású közösségi közlekedési járművekkel kalkulálnak! Elektromos buszokat ma még csak belvárosi részek, sétáló negyedekben való közlekedésre érdemes venni. Tényleg fontos szempont a környezetvédelem, az alternatív energia felhasználása a jövő, de akkor a trolibuszos vonalakat és azok infrastruktúráját is érdemes lenne fejleszteni. Hiszen jelenleg az akkumulátoros elektromos buszokban még nincs meg az a potenciál, hogy miattuk teljesen kiiktathassuk, megtilthassuk a dízelek vásárlását!
Mi az a CO2 kvóta?
„Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere (ETS), amelynek célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, és ezzel a klímaváltozás megfékezése.
Az Európai Unió, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest. Ennek elérését segíti az ETS, amit 2005-ben hozott létre az Unió, és amely az ipari tevékenység miatt keletkező káros anyagokra vonatkozik. Ez a rendszer több mint 11 ezer erőművet és gyárat érint. Meghatároz egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezekért pedig aukciók keretében fizetniük kell, így motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A kvóta úgy működik, hogy egy CO2-egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi. A fel nem használt kvótát e vállalatok eladhatják, amelyből újabb környezetbarát technológiákat vásárolhatnak az EU tagországai. (Forrás: Európai Parlament)”