Megállapodásra jutott Németországgal az EU a belsőégésű motorral kapcsolatos vitában! 2035 után is engedélyezik az ilyen motorral felszerelt új járművek forgalomba helyezését, a kitétel, hogy azok klímasemleges üzemanyagot kell hogy használjanak!
Ennek megvalósításáig konkrét eljárási lépésekről állapodtak meg, melynek jövő őszre meg kell valósulnia! A gépkocsikra vonatkozó CO2-szabványrendeletet sajnos nem csupán környezetvédelmi szempontból vizsgálták meg, nagy befolyásoló tényező volt a szavazásnál, hogy Németország autóipara felbecsülhetetlen kárt szenvedne a betiltás esetén!
Szén dioxid semleges egy üzemanyag, ha megújuló energia felhasználásával és a levegőből leválasztott szén-dioxiddal készül.
A szintetikus üzemanyagok használatát azonban a szakemberek egy része ott tartaná csak szükségesnek, ahol más megoldás nem lehetséges,(légi közlekedés) míg a személyautók számára az elektromos közlekedés lenne helyénvalóbb!
Valahol középen lehet az igazság. Megosztó döntés született „lusta kompromisszum”! Nincs értelme az általános tilalomnak, de az európai autóipar jövőjénél -még ha 600.000 munkavállalóját is védi- talán fontosabb tényezők is vannak.
Sokkal kevesebb gond lenne, kevesebb ember használná a gépkocsiját, ha az embereket korszerű, gyors, elérhető árú tömegközlekedési eszközök szolgálnák ki a kisebb településeken is! Amíg például Tatabányáról 2 ember már olcsóbban utazik fel Budapestre autóval, mint vonattal, addig nehéz pusztán a tudatosságra építve csökkenteni a „lábnyomunkat” sajnos!
„A légkörből az autód tankjába
A légkörből megkötött szén-dioxidból vagy szén-monoxidból, illetve megújuló energiával előállított hidrogénből gyártott szintetikus üzemanyagokról egyre többet hallunk, pedig hosszú út vezethet a valódi elterjedésükhöz. Kereskedelmi céllal csak egy helyen, a HIF Global 2021-óta működő chilei üzemében állítanak elő e-üzemanyagot, 2024-től pedig a Norsk e-Fuel nevű norvég cég csatlakozik majd ehhez, de ez utóbbi a repülőgépek etetésére koncentrál.
A klímasemleges e-benzin és e-gázolaj legismertebb előállítási módja az úgynevezett Fischer-Tropsch eljárás, amelyet 1920-ban, Németországban fejlesztettek ki. Már a második világháború idején is alkalmazták, hogy akkor is működőképes legyen a hadigépezet, amikor nem elérhetőek a hagyományos kőolajszármazékok, illetve ezzel a technológiával készül 2006-óta a Shell V Power Diesel üzemanyag is, de ez utóbbi nem klímasemleges, mert az üzemanyagot földgázból állítják elő.
Ideális esetben tehát az e-üzemanyaggal hajtott motorok működésekor keletkező égéstermékek azért nem okoznak többlet-környezetterhelést, mert az üzemanyagot eleve nem kőolajból állítják elő, hanem a légkörből elvont gázok felhasználásával. Persze minden attól is függ, hogy a folyamat egészéhez, vagy akár a hozzáadott hidrogén gyártásához honnan veszik az áramot.
Az e-üzemanyagoknak, az alapanyagtól függően létezik szénből, vagy biomasszából előállított változata, és kétségtelen előnyük, hogy az energia sokkal egyszerűbben és hosszabb ideig tárolható ebben a formában, mint elektromos áramként vagy hidrogénként. Aki az e-fuel mellett érvel, gyakorta kiemeli azt is, hogy a technológia bevezetéséhez a hagyományos üzemanyagok előállításához és továbbításához szükséges infrastruktúra használható. Nem csekély előny ez a még mindig meglehetősen alacsony számú villanytöltő-oszlopok és korlátozott hatótávú villanyautók korszakában.
Dr. Zöldy Máté, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Innovatív Járműtechnológiák Kutatócsoportjának vezetője szerint az e-üzemanyag gyártásához szükséges zöld hidrogén sok alapanyaggal kombinálható és kutatások folynak a hulladékalapú termékek hidrogénnel való további feldolgozásával kapcsolatban is. A legjobb hajtóanyag-molekulát szintén keresik még, hiszen a hagyományos etanol, metanol és iso-oktán mellett több szénhidrogén is megfelelő lehet.
Ezekben a kutatásokban a BME is részt vesz, céljuk egy olyan hajtóanyag vagy hajtóanyag-komponens előállítása, amely teljes életciklusa alatt minimálisan szennyez, és a jelenlegi autók is működnek vele, fogalmaz Zöldy. Ha egy ilyen környezeti szempontból fenntartható komponenst 10 százalékban be tudnának keverni a meglévő üzemanyagokba, akkor a teljes flottakibocsátást 10 százalékkal csökkenteni lehetne.
Dr. Zöldy Máté szerint az e-fuel fajták bevezetését nehezíti, hogy az ipari méretű előállítást egyelőre nem oldották meg, és a gyártási költségek viszonylag magasak, így egy liter ilyen üzemanyag most körülbelül 6-7 euróba (2400-2800 forint) kerül, de a szakértő szerint 2050-ig literenként 1-3 euró környékére csökkenhet az e-üzemanyagok ára, ami összemérhető a jelenleg kapható benzinével és gázolajéval.
A technológia elterjedésének ellenzői azzal érvelnek, hogy az e-üzemanyag előállítása rendkívül energiaigényes folyamat. Egy adott hosszúságú útszakasz megtételére elegendő mennyiség előállításához ötször annyi elektromos áramra van szükség, mintha egy villanyautó akkumulátorát töltenénk fel ugyanekkora út megtételéhez. A Transport & Environment német környezetvédő szervezet friss tanulmánya szerint a német autósok 2030-ban ötven százalékkal többet fizethetnek a kutakon, ha hagyományos helyett e-üzemanyagot tankolnak. A T&E szerint az e-üzemanyagok erőltetése kizárólag az olajlobbi érdeke, ráadásul Németország még inkább rászorulna a zöld hidrogénre, amelynek 72 százalékát jelenleg is máshonnan, például a Közel-Keletről szerzi be. Ezzel szemben Európa eséllyel száll be a világ lítiumtermelésébe, és 2030-ra a villanyautók akkumulátorához szükséges mennyiség felét már helyben bányászhatják majd, fogalmaz a szervezet.
A megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy a többféle hajtási mód együttes alkalmazása volna optimális, ám ha igazán fenntartható mobilitást szeretnénk, nem a hajtásláncok vagy a hajtóanyag cseréje jelentené az előrelépést, hanem az, hogy csak a valóban szükséges esetben hagyatkozunk a gépjárművekre, ez viszont a kényelem részleges feladásával jár.”
Forrás: Zách Dániel Telex 2023.03.25.
Fotó: A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái egy földbe állított autóval tiltakoznak a kormány közlekedéspolitikája ellen a berlini Brandenburgi kapu előtt 2023. március 22-én.
MTI/EPA/Clemens Bilan
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
More information about our Cookie Policy
