Energiahatékony megoldás, váltás megújuló energiaforrásra, a hőszivattyúra!

Telephelyünkön hőszivattyú beszerelése mellett döntöttünk, hiszen amellett , hogy nincs CO2 kibocsátás, a fűtési és melegvízelőállítási költségeink akár 50%-kal csökkenhetnek!

A hőszivattyúk a fűtés mellett az épület hűtésére is alkalmasak, elsődlegesen megújuló energiával működnek. Ez is szempont az egyre melegedő nyarak miatt.

 

A hőszivattyú működése során hőt von el a környezetéből. (levegő, víz, talaj)
A berendezés működésének alapja egy körfolyamat, ami alapvetően a halmazállapot változásban rejlő hőre épít. Ha vizet forralunk, ahhoz első lépésként 100°C-ra fel kell hevítenünk a vizet, majd további energia szükséges ahhoz, hogy a 100°C-os vízből 100°C-os gőzt készítsünk. Ez a forráshő, a folyadék és gáz halmazállapot változás rejtett hője.

 

A hőszivattyúk gáz körfolyamata is ezt a rejtett hőt aknázza ki, egy másik fizikai törvényt, a különböző nyomásokon történő állapotváltozást alkalmazva.

Itt adja át a hőjét a hűtendő vagy fűtendő helyiségeknek.

 

 

tyúk a fűtéA hőszivattyú működése során hőt von el a környezettől, ami lehet a levegő, a víz vagy a talaj. Annak függvényében, hogy mely hőforrást alkalmazza, három típust különböztetünk meg, melyből mi az adottságainkhoz a levegő -víz hőszivattyút választottuk:

 

 

  • levegő-víz hőszivattyú – a fűtési energia nyeréshez a környezeti levegőt hűti
  • talajhő-víz hőszivattyú – fűtési üzemben a talajt hűti (legismertebb, legelterjedtebb és legstabilabb megoldás az ún. talajszonda, ami jellemzően 100 m mélységig lefúrt csőkígyót alkalmaz, körülötte cement bázisú hővezető anyaggal)
  • víz-víz hőszivattyú – természetes víz közeggel működik, pl. kútvízzel

 

 

Mivel a levegő mindenhol megtalálható,  ezért esett a választásunk a gyorsan, egyszerűen, engedélyeztetés nélkül  telepíthető monoblokk rendszerre.

Hosszútávon teljesen függetleníteni szeretnénk magunkat a magas költségű gáz használatától, de az sem mellékes, hogy alternatív fűtési forma lehet gázhiány esetén.