Telephelyünkön hőszivattyú beszerelése mellett döntöttünk, hiszen amellett , hogy nincs CO2 kibocsátás, a fűtési és melegvízelőállítási költségeink akár 50%-kal csökkenhetnek!
A hőszivattyúk a fűtés mellett az épület hűtésére is alkalmasak, elsődlegesen megújuló energiával működnek. Ez is szempont az egyre melegedő nyarak miatt.
A hőszivattyú működése során hőt von el a környezetéből. (levegő, víz, talaj)
A berendezés működésének alapja egy körfolyamat, ami alapvetően a halmazállapot változásban rejlő hőre épít. Ha vizet forralunk, ahhoz első lépésként 100°C-ra fel kell hevítenünk a vizet, majd további energia szükséges ahhoz, hogy a 100°C-os vízből 100°C-os gőzt készítsünk. Ez a forráshő, a folyadék és gáz halmazállapot változás rejtett hője.
A hőszivattyúk gáz körfolyamata is ezt a rejtett hőt aknázza ki, egy másik fizikai törvényt, a különböző nyomásokon történő állapotváltozást alkalmazva.
Itt adja át a hőjét a hűtendő vagy fűtendő helyiségeknek.
tyúk a fűtéA hőszivattyú működése során hőt von el a környezettől, ami lehet a levegő, a víz vagy a talaj. Annak függvényében, hogy mely hőforrást alkalmazza, három típust különböztetünk meg, melyből mi az adottságainkhoz a levegő -víz hőszivattyút választottuk:
- levegő-víz hőszivattyú – a fűtési energia nyeréshez a környezeti levegőt hűti
- talajhő-víz hőszivattyú – fűtési üzemben a talajt hűti (legismertebb, legelterjedtebb és legstabilabb megoldás az ún. talajszonda, ami jellemzően 100 m mélységig lefúrt csőkígyót alkalmaz, körülötte cement bázisú hővezető anyaggal)
- víz-víz hőszivattyú – természetes víz közeggel működik, pl. kútvízzel
Mivel a levegő mindenhol megtalálható, ezért esett a választásunk a gyorsan, egyszerűen, engedélyeztetés nélkül telepíthető monoblokk rendszerre.
Hosszútávon teljesen függetleníteni szeretnénk magunkat a magas költségű gáz használatától, de az sem mellékes, hogy alternatív fűtési forma lehet gázhiány esetén.